Itt lájkolhatod a Facebook oldalamat, hogy ne maradj le semmiröl!

2016. január 18., hétfő

3.Rész

- Nem olyan rossz, csak megléptem azt, amit neked kellett volna, de sajnos ismerlek és nem tetted volna meg, egy kis noszogatás nélkül.
- Mit csináltál? - Tettem fel a kérdést, közben pedig a gyomrom öklömnyi nagyságúra szűkült.


- Jaj, ne vágj már olyan fejet, mintha épp arra készülnék, hogy közöljem, megöltem a cicád. Csak kértem neked egy időpontot álmaid férfijához.
- Tessék? - Döbbentem le még jobban.
-  Holnap ilyenkor - nézett rá karórájára - vár téged Andy Biersack a Haven's Hotelben. Szívesen! - Vigyorgott rám Nancy, mintha a lottót nyerte volna meg.
- Biztos, hogy nem megyek el! - Jelentettem ki idegesen, de határozottan.
- Ne butáskodj már! Dehogynem mész el! Most pedig megyünk és veszünk neked egy csinos fehérneműt és egy vadító ruhát.
- Nancy! Ez nem randi. Csak a munkáját végzi. Lehet, hogy délután ötre, húsz nő is megfordult már alatta, a háta közepére sem kíván egy önértékelési problémákkal küzdő, bolondot. Nem megyek!
- Legalább tudod, hogy gondjaid vannak. Ez már előrelépés. Na, ne makacskodj, a vége úgy is az lesz, hogy elmész, szóval hagyjuk ki azt a rész, hogy egy órán keresztül győzködlek, te pedig megunod és beleegyezel! Jó? - Vágott halál komoly fejet.
Mit tehettem volna? Elmentem Nancyvel vásárolni, melynek következménye az lett, hogy ő adogatta a ruhákat, hogy próbáljam fel, míg én karba tett kézzel ácsorogtam mellette. Tudom, nem így kellene kezelnem a dolgokat, de felnőtt nő vagyok, tudom, mit akarok, nem kell egy új anyuka, aki ellenvetést nem tűrően megmondja, mit tegyek, bár be kell vallanom, hogy igaza van. Nem valószínű, hogy elmentem volna, ha nem rúg seggbe. Végül egy vörös, testre simuló ruhát választott a " randira" és még négy másikat, mert idézem, "nem lehet itt hagyni".
A fehérnemű üzletben sajnos elfogyott a türelmem, amikor egy olyan bugyit akart rám erőszakolni, ami nagyjából nem is nevezhető annak. Egy zsebkendő nagyobb, mit az a bugyinak csúfolt valami, ezért mérgemben leakasztottam az első, nekem tetsző darabot, ami egy hagyományos fekete csipkés szett volt, odamasíroztam a pulthoz, kifizettem, majd nem törődve azzal, hogy Nancy követ-e, kiléptem az üzletből és leheveredtem az első padra. Éhes voltam, fáradt és iszonyúan izgatott. Fenntartásokkal néztem a holnapi nap elé, azt sem tudom, le akarok-e feküdni Andyvel. Tudom, általában a nők azért járnak hozzá, hogy megkapják az, amit más nem ad meg nekik, de én félek. Nem tudom, hogy mit mondjak majd neki, hogyan viselkedjek. Engem egyébként is feszélyez a kommunikáció minden emberrel, főleg, ha még van okom is az izgalomra. Az ilyen helyzetekben félő, hogy olyat mondok, vagy teszek, amivel még kínosabbá válik az egész helyzet.
- Jól van, sajnálom. Túlzásba estem, de mentségemre szóljon, annyira izgulok - huppant le mellém a padra, kezét tördelve nézett rám bűnbánó arccal.
- Félek! - Jelentettem ki, magam elé bámulva - mi lesz, ha megint hülyeséget beszélek, vagy leöntöm valamivel, vagy nem fogja érteni, miről beszélek, és úgy egyáltalán, mit kellene mondanom? " Szia, Molly vagyok, jöttem, hogy ellásd a bajom, mert egy szerencsétlen hülye vagyok?" Nekem ez nem fog menni Nancy. Tudod, hogyan reagálok az ilyen helyzetekre, ismersz.
- Igen, tudom milyen vagy, de ez nem számít. Csak próbálj meg feloldódni, és add önmagad. Andy pedig, biztosan tudja kezelni az ideges nőket, hisz minden nap őőő, - akadt el a szava - kapcsolatba lép velük.
- De szépen fogalmaztad meg, hogy tulajdonképpen egy kurvához készülök, aki minden nap nőket csábít ágyba! Ami a legviccesebb, hogy még őt is el fogom ijeszteni, pedig ő már biztosan sok mindent látott!
- Ne ítéld el a dolgot rögtön, és őt se. Biztosan megvan az oka arra, hogy ezt csinálja, de azért nézd meg, hogy milyen helyen. Nem mindegy azért. Csak adj neki egy lehetőséget! Csak egy alkalom, ha nem tetszik, vagy nem akarod, semmi sem kötelező. Holnap, mikor belépsz a Haven's Hotelbe és ránézel majd, tudni fogod, hogy akarod-e.
- Így gondolod?
- Teljesen. - Simogatta meg a kézfejemet, én pedig kedvesen mosolyogtam vissza rá.

***

Reggel nyúzottan, fáradtan keltem. A gyomrom görcsbe rándult, mikor tudatosult bennem, hogy mi vár rám ma. Közérzetemen a reggeli zuhany és az általában életerőt adó kávé sem segített. Szinte alig tudtam letuszkolni a torkomon pár falat almát, melyet betudtam igen szegényes reggelimnek.
Mivel már hetek óta egy prezentációban segédkezem az alelnöknek, ez egy darabig el tudta feledtetni velem a ma délutáni találkozómat.
Az óra délután kettőt mutatott, mikor kiléptem a hatalmas üveg épületből, amelyet munkahelyemnek nevezhetek. Lassan, bandukoltam az én hőn szeretett Mini Cooperem felé, hogy hazamenjek és elkezdjek készülődni. A gyomrom változatlanul remegett, a reggeli almámon kívül nem ettem semmit, így lassan már nem csak az idegességtől voltam rosszul. Úgy döntöttem, nem adom meg magam, út közben leerőltettem egy  fél hot-dogot, melyet a kedvenc standomnál vettem meg. Ahogy nehézkesen megettem az első falatokat, éreztem, hogy enyhül az a tipikus szédelgős érzés. Igaz, nem esett jól, de muszáj volt ennem, ha egyben haza akartam érni.

Lakásomba belépve, barátnőmet pillantottam meg, aki kényelmesen borozgatott a kanapémon.
- Úgy tűnik, tényleg el kell koboznom a pótkulcsot tőled - dünnyögtem, miközben lepakoltam laptopomat a rövid kis folyosón elhelyezett szekrényen, kabátomat pedig beakasztottam a tárolóba.
- Szerintem megtartom. Szeretek hozzád beosonni! - Jelentette ki két korty között mosolyogva.
- Mi járatban? - Kérdeztem, mintha nem tudnám, hogy a találkozóm miatt üldögél most itt.
- Jöttem segíteni. Kicsinosítalak.
Poharát letette az üveg dohányzóasztalra és töltött nekem is egyel, felállt és a kezembe adta az italt.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne ezt meginnom - néztem fintorogva a vörös nedűre.
- Dehogynem. Ellazít. Most gyere. Nincs sok időnk arra, hogy elkészülj - jelentette ki és karon ragadott. Bevonszolt a fürdőbe ahol már egy kád forró, habos fürdő várt.
- Felveszlek szobalánynak!
-  Ne magyarázz annyit, igyekezz, addig kikészítem a ruhádat, és a sminkeket - parancsolt rám izgatottan, majd sarkon fordult és becsapta maga után az ajtót.
Még hallgattam egy kicsit, ahogy motoszkál a szobában dalolászva, majd hajamat felkötöttem, levetkőztem és elmerültem a lazító melegségben.
Minél több idő telt el, annál kevésbé akartam kiszállni, elkészülni és elindulni. Szabályosan rettegtem a találkozástól. A gondolattól, hogy egy férfi rajtam kívül más nőt is érint, a hideg is kirázott. A fejemben egy rendes kapcsolat idilli környezete él, nem pedig az, ami rám vár.
- Molly, azt mondtam igyekezz. Már csak fél óránk van elkészülni. Gyere már! - Hallottam meg barátnőm türelmetlen hangját az ajtó túloldaláról.
Szó nélkül szálltam ki a kádból és kezdtem el törölközni, majd nagy levegőt vettem nyugtatásképpen, de nem érte el a célját.
- Itt vagyok már..
-  Az ágyra készítettem mindent, öltözz fel, aztán ülj ide.
- Nem értem, miért vagy itt. Egyedül is menne. Nem kell körbeugrálnod.
- Azért vagyok itt, mert ha nem lennék, nem mennél el. Ha el is készülnél, az ajtóból visszafordulnál.
- Ez lehetséges - húztam fel ruhám cipzárját mosolyogva, majd helyet foglaltam az ágy mellé készített széken.
Először a hosszú szőke hajamba laza hullámokat tett, majd egy kicsit megborzolta, hogy természetesebb hatást érjen el.  Végül a sminkemmel kezdett bíbelődni. Én csak szépen, engedelmesen teljesítettem a parancsokat, aztán a kezembe adta az öltözékemhez teljes mértékben passzoló táskát, és a tükör felé fordított.
 Nem hittem el, amit láttam. Mintha nem is én lennék. A vörös ruha kihangsúlyozta vékony alakom, a fekete magassarkúm pedig kecsesebbé varázsolta a lábaimat. Szemeim natúr sminket kaptak, míg számon, a ruhához megfelelő vörös rúzs adta meg a teljes összhangot. Csak tátogva figyeltem magam a talpig érő tükörben, de egy hang sem jött ki a torkomon.
- Szóval, jó leszel? - Kérdezte büszke mosollyal az arcán.
- Tökéletes, egyedül nem tudtam volna megcsinálni ezt - mutattam végig magamon. - Köszönöm!
-  Ugyan, ez természetes. Hisz egyszer indul a legjobb barátnőm élete nagy kalandjára - csapta össze a tenyerét - most pedig, hiába szeretnélek minden áron elkísérni és berugdosni a kapun, nem lehet. Mike elhívott randira, úgyhogy nekem is mennem kell készülődni. Ígérd meg, hogy elhiszed, ez az egész nem bűn, nem szégyen és jó dolog.
- Ezt vitatom, de ne menjünk bele - zártam rövidre a témát, majd elindultam kifelé, Nancy pedig követett.
Felvettem fekete szövet kabátomat, a ház előtt elköszöntünk egymástól, megígértettem, hogy amint hazaértem, leírom neki mi történt és elindultam a megadott cím felé.
Huszonöt perc, negyvenkilenc másodpercbe telt, míg a lakásomtól a Havens's Hotel hatalmas, kovácsoltvas kapujáig értem - nem mintha mértem volna . Mikor odaérem, kinyílt előttem a hatalmas kapu, és elém tárult az a  régi, robusztus épület, melyet már képeken is láthattam.  A bejárathoz legközelebb eső helyre parkoltam le, majd elkezdtem győzködni magam, hogy induljak el. A gyomrom görcsben volt, alig kaptam levegőt. Izgalmam a tetőfokára hágott. Becsuktam a szemem és mély levegőkkel próbáltam megnyugtatni magam. Felsejlettek bennem Nancy szavai. " Csak próbálj meg feloldódni, és add önmagad."
-  Elengedem magam és önmagamat adom! -  Mondtam ki hangosan is, ami a fejemben visszhangozott.
Egy utolsó nagy levegőt vettem, majd kinyitottam az ajtót és elindultam a helyre, mely annyi jóval kecsegtetett, hogy talán fel sem tudtam fogni.


4 megjegyzés:

  1. :)
    Juj, várom nagyon az első találkozást! :)
    Remélem hamar hozod :)
    puszi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy várod. Igyekszem, remélhetőleg még a héten.:)

      Törlés
  2. Sziaaa! Nem is gondoltam, hogy ilyen hamar lesz új rész, de örültem, mikor megláttam, és most csak még inkább várom a folytatást :) Bírom Nancyt, amiért ott volt a készülődésnél, a barátnője nehogy meggondolja magát :D Jaj, akkor nemsoká találkoznak... ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, már csak egy ajtó választja el őket:) Milyen rendes barátnő, ott volt seggbe rúgni Mollyt:P Igyekeztem:D:D

      Törlés

Kérlek tartsd tiszteletben a munkámat és ne másold illetve terjeszd az Interneten, hisz ezzel Szerzői jogokat sértesz! Köszönöm!