Itt lájkolhatod a Facebook oldalamat, hogy ne maradj le semmiröl!

2016. január 29., péntek

5. Rész

***Andy***

A hotelszobából kilépve, elindultam az öltözőm felé, közben pedig az elmúlt pár órán gondolkodtam.
Mikor megláttam őt, annyira félszeg és ideges volt, látszott rajta, hogy szabályosan retteg tőlem és a helyzettől, ahogy pedig rám nézett, szinte elvesztettem a józan eszem. Sokan szeretnek, van aki azért, ahogy kinézek, van aki azért, mert megteszem azt, amit más nem s van olyan, aki csak az élvezetet hajtva kötött ki az ágyamban, de olyan, aki azt kérte, legyek önmagam, még soha sem volt. Először eszembe jutott, hogy talán viccel, de mikor láttam rajta, hogy komolyan azt kéri, hogy legyek önmagam és ne törődjünk a ténnyel, hogy fizet nekem azért, hogy megdugjam, belementem. Be kell valljam, végre, jól esett úgy csinálni a dolgom, hogy előtte nincs beütemezve, mikor, mit és hogyan kell csinálom. Egyszerűen csak megtörtént és ez végre felszabadított egy kicsit.




- Andy! – Ahogy hátrafordultam a szűk folyosón, Lolát, az egyik munkatársamat és egyben jó barátomat láttam meg felém igyekezni. Hosszú hullámos barna haja csak új libegett mögötte, s szinte szeme is mosolygott ahogy rám nézett.
- Szia! Mi újság? – Tettem fel a szokásos kérdést.
- Hali, végeztem mára! Te? Na mesélj, milyen volt Miss Anderson? – ütötte bele az orrát megint a dolgomba.
- Mond már, téged miért érdekel minden csinosabb vendégem?
- Csak kíváncsiskodok. Olyan piszok szexi volt, abban a testhez simuló ruhában – dünnyögte elfúló, izgatott hangon.

- Milyen kár, hogy nem hozzád jött, igaz? – piszkálódtam egy kicsit. Szeretem húzni az agyát.

- Ez így van, te is tudod, hogy velem sokkal érdekesebb lett volna a helyzet – tromfolt rá rögtön és drámaian rebegtette a pilláit, közben pedig mellkasához kapott.

- Na jó, ebbe inkább ne menjünk bele. Egyébként igazán különleges volt, ha nálunk lehet ilyet mondani. – feleltem szórakozottan.

- Oké, ezt ki kell fejtened. Lent találkozunk – húzta el a mondatát, majd el is tűnt. Pár lépés után én is benyitottam a szűkös öltözőmbe, mely tulajdonképpen csak egy fekete bőr kanapéból a hozzá illő üveg dohányzó asztalból és egy kisebb szekrénysorból áll melyben a holmimat és a munkához szükséges dolgaimat tárolom. Egy gyors zuhany és átöltözés után, lementem a bárba, ahol megpillantottam az én új, különleges vendégemet, ahogy a pultnál üldögélve kortyolgatott egy pohár vörösbort.

- Talán megszomjaztál? – súgtam szinte a fülébe és hozzá közel, a széke és egy üres hely közé álltam.

 Látszott, hogy valamin nagyon elgondolkozott, mert ijedten rebbent össze a hangom hallatán. A
fejét felém kapta s ahogy rám nézett ajkunk szinte összeért. A szemébe nézve vonzalmat és kíváncsiságot érzetem. Valamiért szerettem volna megismerni, úgy éreztem tartozom neki. Ő engem akart, igazából velem szeretett volna lenni, nem egy vággyal, egy álomképpel, nem egy szerepet kellett eljátszanom mellette, hanem önmagamat. Igaz, lehetséges, hogy többé nem is látom, de az, hogy ma eljött hozzám, és végre kizökkentett a mindennapjaimból kérésével, talán egy hajszállal szabadabbá tett, s talán adott egy kis reményt arra, hogy én is kellhetek valakinek, nem csak kifejezetten a testem.
- Nem, igazából, csak nem volt kedvem még hazamenni, itt pedig olyan jó a hangulat – nézett körbe azokkal a csillogó kék szemeivel, mellyel nemrégiben még könyörögve tekintett rám.
- Ez igaz, én is szeretek itt lenni. Meghívhatlak még egyre? – kérdeztem s rámutattam a kezében lévő üres pohárra.

- Nem biztos hogy jó ötlet, de ki utasítaná vissza – válaszolta mosolyogva, ezért kértem két pohárral Martintól és elhelyezkedtem mellette a széken.

- És te, mivel foglalkozol? - Kíváncsiskodtam.

- Programozó vagyok egy cégnél – felelte majd megköszönte az új pohár bort, melyet csaposunk tett elé.

- Programozó? Nem gondoltam volna. – Játszottam a hülyét, mintha nem tudnék róla egyébként minden fontosabb adatot.

- Miért? Akkor mint gondoltál? – Tette fel a kérdést érdeklődve és teljes testével felém fordította a forgós bárszékét.

- Nem tudom, talán könyvelő? – Válaszoltam mosolyogva.

- Érdekes megközelítés – nevetett zavartan.

- Hát itt vagy – kiáltott fel mögöttem Lola, majd hirtelen meg is torpant, mikor meglátta Mollyt.

- Nem akartam zavarni. Visszajöhetek később is – tette hozzá, majd nagy szemekkel nézett rám.

- Nem, én nem szeretnék zavarni, nekem úgy is mennem kell – ugrott le hirtelen a bárszékről Molly és már nyúlt is a kabátjáért. – Minden jót nektek, sziasztok! – Köszönt is el rögtön, és mire feleszméltem már csak a távolodó alakját láttam, ahogy elvonul azokkal a hihetetlenül formás lábakkal. Mind a ketten csak néztünk utána. A pillanatot Lola törte meg nagy sóhajával.

- Kár, hogy nem maradt még – jelentette ki szomorúan.

- Mekkora kár... – válaszoltam én is hasonlóképp.

- Na mi az srácok? Ennyire jó a csaj? – Perdült hozzánk Martin, két vendég között.

- De még mennyire – felelte barátnőm mosolyogva – na mindegy, mesélj csak, mitől annyira különleges ez a csaj, azon kívül, hogy iszonyat jól néz ki, és nem is tudja magáról? - Lépett mellém mondandója közben.

Alig vártam, hogy feltegye ezt a kérdést, mert teljesen össze vagyok zavarodva. Tudom, hogy nem lehet több munka kapcsolatnál, nekem nem jár, de valami mégis annyira vonz benne.

- Azt kérte, legyek önmagam – jelentettem ki lazán.

- És? Ebben mi olyan különleges? – Nézett rám kérdően s beleivott a koktéljába.

- Még soha, senki sem kérte ezt tőlem. Mindenki valaki mást akar bennem látni, csak a testem kell, nem én magam, neki viszont én kellettem... – feleltem magam elé meredve.

- Csak bebeszéled mert jóval fiatalabb a többi vendégeidnél és talán még be is jön. Ezért beszélsz hülyeségeket, de ne feledd Andy, a mi szakmánkban nincs olyan hogy szerelem, nincsenek érzések. Ne nehezítsd meg a dolgod!- Adta kéretlen tanácsát barátnőm és nekem nem volt más választásom, el kellett fogadom.






6 megjegyzés:

  1. Na szia itt is! :) Azt mondtad, ez a rész nem lesz olyan érdekes, de nem értek egyet, mindig is szerettem a férfi szemszögeket, és ez is nagyon tetszett :) Úgyhogy várom a folytatást! Puszi

    VálaszTörlés
  2. Örülök ha így gondolod, végül is, ahogy beszéltük kinek mi az érdekes, de végül én is rájöttem, hogy jó az, ha Andyről is tudunk egy két dolgot:) Köszi a komit, puszii: Sky

    VálaszTörlés
  3. Szia! :D
    Remélem nem az a bizonyos kritika vette el a kedved az írástól, amit nemrégiben kértél egy blogon.:o Én is olvastam, és annyira "megtetszett", hogy megmutattam egy barátnőmnek, aki ugyan nem olvassa a blogod, de teljesen kiakadt ő is, amiért ilyen stílusban fogalmazta meg a neked szánt kritikát. Egyszer én is kértem egy szintén kezdő bloggertől kritikát és hasonlóan, mint a te esetedben egy jó dolgot nem tudott kiemelni a történetből, ami szerintem elképesztően sértő tud lenni az író számára, főleg úgy, hogy maga a sztori se nem sablonos, se nem unalmas. Nem mindegyik részhez szoktam hozzászólni, de most fontosnak tartottam, hogy tudd, az olvasóid imádják, amit csinálsz, még akkor is ha néha egy-egy elgépelései hibával találják szemben magukat, ami szerintem még belefér, és nem egy eget rengetően nagy vétek. Remélem továbbra is ugyanilyen jó részekkel érkezel! :3

    VálaszTörlés
  4. Szia Nicole. De, pont azután a kritika után gondolkoztam el egy kicsit a dolgokon s hiába tudom, hogy sok pontban nem volt igaza, azèrt csak bántja az embert. Èn ugy gondolom, hogy a hozzászòlásomban kifejezetten kultùrált voltam, mert ha valamire, arra a kritikára tudtam volna cifrábban is fogalmazni, de vègül mèg válaszra sem mètatott. Kèsőbb, miután nem csak az èn elègedetlenkedtem, a blogja már törölve lett. Lassan sikerül tùltennem magam a dolgokom, ebben pedig pont ti segìtettetek a legtöbbet. Köszönöm nektek! Igen az elgèpelèseket ès az esetleges hibákat melyek felett elsiklok utolagosan szoktam javìtani, bìztam benne, hogy ez nem okoz akkora bajt. Nagyon igyekszem, köszönöm a kommented, nagyon örültem neki. Ölel:Sky

    VálaszTörlés
  5. Szia!Nagyon jó lett ez a rész is! Imádom a történetet és igen egyáltalán nem rossz dolog ha Andyről is megtudunk néhány dolgot ,hogy is érez Mollyval kapcsolatban :) Remekül fogalmazol! Így tovább és siess a kövivel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm, örülök, hogy így gondolod:)

      Törlés

Kérlek tartsd tiszteletben a munkámat és ne másold illetve terjeszd az Interneten, hisz ezzel Szerzői jogokat sértesz! Köszönöm!